Az 1956-os forradalom a világpolitikában


Magyarország idén ünnepli az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulóját. A protokollesemények, a kiállítások és újonnan megjelenő, a témát különböző szempontok szerint elemző kötetek megjelenése mellett döntő fontosságú a kérdés: a történettudomány mit gondol ma a félmúlt talán legjelentősebb, az ország sorsát évtizedekre meghatározó eseményről?

Erre az összetett kérdésre igyekszik választ adni az a több mint egy tucat kutató, tudós, történész, akik 2006. szeptember 7-én a Magyar Tudományos Akadémia Társadalomkutató Központjának Kongresszusi Termében gyűlnek össze, hogy megosszák a forradalomról szóló nézeteiket egymással és a közönséggel.

Glatz Ferenc akadémikus, az MTA korábbi elnöke 1956 a világpolitikában címmel tart előadást. Ezt a témát folytatja Sipos Péter, az MTA Történettudományi Intézetének (MTA TTI) tudományos tanácsadója. Borhi László tudományos főmunkatárs az Amerikai Egyesült Államoknak a forradalomban betöltött szerepéről értekezik. Gecsényi Lajos, a Magyar Országos Levéltár főigazgatója a szomszédos Ausztria szerepét veszi górcső alá: Ausztria - célország és mintakép címmel. Magyarics Tamás, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának (ELTE BTK) docense Anglia és a "kényelmetlen forradalom" címmel tart előadást.

Az öreg kontinens országainál maradnak más kutatók is: Kecskés D. Gusztáv, az MTA TTI tudományos főmunkatársa Franciaország 1947 és 1956 közötti Kelet-Európa-politikáját vizsgálja, míg Kovács István tudományos főmunkatárs "A lengyel út"-ról beszél, Szász Zoltán tudományos tanácsadó pedig "A 'szilárd' Románia" címmel tartja meg előadását.

1956 kapcsán megkerülhetetlen a szomszédos országok felsorolásakor Jugoszlávia szerepe: az ELTE BTK docense, Juhász József témája ez lesz. Messzebbre tekint Vámos Péter tudományos főmunkatárs, aki Kína 1953-1957 közötti emelkedéséről tart előadást, illetve Gazdik Gyula docens, aki a közel-keleti helyzetet elemzi 1956 összefüggéseiben. Sz. Bíró Zoltán tudományos főmunkatárs a szovjet értelmiség reakcióit vizsgálja.

Mindig izgalmas kérdés, hogy külföldi kutatók hogyan látják "kívülről" egy ország fontos, gyakorta érzelmi megítélés alá eső problémáját. A szeptember 7-i konferencián lesz alkalmunk megismerkedni néhány idegenajkú tudós véleményével, kutatási eredményeivel is. Az OTA Szlavisztikai és Balkanisztikai Intézetének tudományos főmunkatársa, Alexandr Sztikalin a forradalmi napok alatti szovjet politikát elemzi, a Bécsi Egyetem professzora, Manfried Rauchensteiner pedig az osztrák-magyar viszonyról tart beszámolót. Federigo Argentieri professzor Rómából érkezik, hogy a nyugat-európai értelmiség álláspontját ismertesse a magyar 1956-ról.

A konferenciát az MTA Történettudományi Intézete és a Budapesti Európa Intézet közösen szervezi.
A konferencia helye: MTA Társadalomkutató Központ Kongresszusi Terme (I., Országház utca 28.)
A konferencia időpontja: 2006. szeptember 7, 9:00-18:00