| Webmail | | MTA Vári Telefonkönyv | | Akadémiai Vendégház | | Elérhetőségeink | | Linkek | | Bérelhető termeink |

Főbb kutatási programok



Hírek

Koncert
2011-12-20 15:00:00

2011. december 20-án 15 órakor tartjuk szokásos évzáró karácsonyi koncertünket, de idén nemcsak a 2011-es évtől, hanem a Társadalomkutató Központtól is búcsúzunk. A műsort a már ismert Akadémiai Vonósok szolgáltatják.  
Minden érdeklődőt sok szeretettel várunk!

 
 
Könyvbemutató
2011-04-19 16:30:00

Kozák Péter legújabb, Balázs Bélával foglalkozó könyvének sajtóbemutatója 2011. április 19-én délután fél 5-kor lesz az Írók Boltjában (1061 Budapest, Andrássy út  45.). Bevezetőt mond Izsák Gábor, a Gabbiano Kiadó igazgatója, a szerzővel Földes Anna irodalomtörténész, az irodalomtudományok kandidátusa beszélget.

 
 
Nemzeti Kutatási Infrastruktúra Regiszter
2011-04-14 09:30:00

A Nemzeti Kutatási Infrastruktúra Regisztert azért hoztuk létre, hogy lehetőleg naprakész és jól használható információval szolgáljon nagyobb kutatási infrastruktúráinkról. A regiszter feltöltését a gazdaság és a társadalom fejlődése szempontjából legfontosabb, úgynevezett stratégiai jelentőségű kutatási infrastruktúrákkal (SKI) kezdtük. Az SKI minősítést kutatási infrastruktúrák, illetve kutatási infrastruktúrák egységes fejlesztési stratégiával rendelkező hálózatai nyerték el egy több mint két éves, kétlépcsős, nyilvános minősítési folyamat eredményeként, amely a kutatók, oktatók, fejlesztők és az ipar képviselőiből álló, általános bizalmat élvező, minden tekintetben kiegyensúlyozott testületek (tudományágak szerint szervezett munkacsoportok és a NEKIFUT projekt Irányító Testülete) döntésein alapult.
Részletek>>
 
 
Konferencia
2011-04-07 10:00:00

A 20. századi egyház- és társadalomtörténet metszéspontjai címmel 2011. április 7-8-án konferencia lesz a Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskolán. A konferencia része az MTA Társadalomkutató Központban induló "A magyar katolikus egyház zsinatai és nagygyűlései Magyarországon (1790-2010)" című, NK 83799 számú OTKA-kutatás szakmai programjának. A rendezvény részleteit lásd itt >>

 
 
© 2005-2009 web-prog.hu
Untitled Document


Az MTA budavári épületegyüttese

A Magyar Tudományos Akadémia budavári épületegyüttese nem egyszerűen egy történelmi épületcsoport, hanem maga a magyar történelem. A Kapisztrán tér–Úri utca–Országház utca által határolt, három jellegzetes belső udvart is magába foglaló tömb valóban olyan történelmi események és funkciók hordozója, amelyek ismeretében betekintést nyerünk a magyar történelem szinte minden jelentős korszakába.

A mai budai Várhegy gerincén a 13. században épült föl az erődített város, közepén a Nagyboldogasszony-(ma Mátyás-)templommal, északi végén pedig a Mária Magdolna-templommal. Ennek 15. századi tornya áll ma is a Kapisztrán téren. Ott, ahol ma a Magyar Tudományos Akadémia intézetei találhatók, a középkorban piac és lakóházak voltak. A törökök 1541. augusztus 29-én foglalták el a budai várat, benne a 14. századtól kiépített királyi székhelyet is, s azt 145 éven át birtokolták. Magyarország fővárosa ettől kezdődően két és fél évszázadra Pozsony (ma Bratislava) lett. A budai Mária Magdolna-templom egy ideig az itt maradt magyar lakosság temploma volt, a 17. században azonban már török mecsetnek (Órás-mecset) használták.

Budát az európai szövetséges csapatok 1686. szeptember 2-án foglalták vissza. Megindult a város újratelepítése, a Mária Magdolna-templom romjait a ferences szerzetesek kapták meg. Ők a 18. század első felében a gótikus toronyhoz kapcsolva barokk templomhajót, s melléje barokk kolostorépületet emeltek. Ennek hajdani refektóriuma, kolostorebédlője az MTA egyik jelenlegi konferenciaterme (Jakobinus terem).

Mintegy 100 méterre a ferences templomtól a 18. század közepére egy másik kolostor és kolostortemplom is felépült, a klarissza apácáké. A magyar királyként is uralkodó Habsburg császár, II. József az 1780-as években az egész Habsburg Birodalomban feloszlatta az oktatási vagy karitatív tevékenységet nem végző szerzetesrendeket, köztük a budai klarisszákat (1782) és a ferenceseket is (1786). Ő tette az ország fővárosává ismét Budát, s az itt felszabadult épületeket – megfelelő átalakítás után – kormányzati célra kívánta hasznosítani. Az épületek – bár azóta többször átalakították és bővítették az épületegyüttest – máig közcélú funkciót töltenek be. Itt, a korábbi ferences templomban koronázták 1792-ben magyar királlyá I. Ferencet (Mária Terézia unokáját, Napóleon apósát).

1794 végén, letartóztatásuk után a ferences kolostor épületébe gyűjtötték össze a francia forradalommal rokonszenvező magyar értelmiségieket és nemeseket, akik a forradalom eszméinek terjesztésére titkos társaságot alakítottak. Ez volt a magyar jakobinus mozgalom. A bécsi udvar a jakobinusok tevékenységét az államrendre és az uralkodó személyére nézve veszélyesnek tartotta, így a társaság tagjait letartóztatták és perbe fogták. A per ideje alatt a hajdani ferences kolostor zárkáiban raboskodtak, a tárgyalást pedig a kolostor refektóriumában tartották, ezért kapta a konferenciaterem – kitűnő műemléki helyreállítása után – a Jakobinus terem elnevezést. A magyar jakobinusok közül hetet halálra, többeket pedig súlyos várfogságra ítéltek. Kivégzésük helyét ma is Vérmezőnek hívják. A ferences kolostor épületébe a 19. század elején a budai főhadparancsnokságot költöztették be, s a templom 1945-ig helyőrségi templomként szolgált.

Az Úri utcára néző klarissza templom és kolostor épületébe átalakítások után (amelynek során tornyát lebontották, a templomhajót szintekre osztották, de tömege az épület mindkét udvarából, eredeti nagy ablakai pedig a Telefónia Múzeum fölött ma is jól láthatóak) a Magyar Királyi Kúria, később pedig a központi kormányszerv, a Helytartótanács költözött be. A mai Országház utcai részen pedig az 1780-as évek közepén a magyar országgyűlés üléstermeit alakították ki. A termekben három rendi országgyűlést tartottak (1790, 1792, 1807). Az egyik ülésterem máig megmaradt (ma Kongresszusi teremnek nevezzük), s az országgyűlés emlékét őrzi az utca mai neve – Országház utca – is. Az épületben a 19. században a Belügyminisztérium rendezkedett be. Ezt követően, a század második felében bővítették többemeletesre az épület keleti szárnyát. A 20. század elejéig ebben az épületegyüttesben működött a Magyar Országos Levéltár is.

A második világháborúban a Mária Magdolna-templomot súlyos bombatalálat érte, hajóját lebontották.

A vári épületegyüttesbe az 1950-es évek végétől kezdődően a Magyar Tudományos Akadémia intézetei költöztek be, s ma itt találhatók az MTA kutatóintézetei közül az Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézet, a Jogtudományi Intézet, a Művészettörténeti Kutatóintézet, a Néprajzi Kutatóintézet, a Politikai Tudományok Intézete, a Régészeti Intézet, a Regionális Kutatások Központja Közép- és Észak-magyarországi Tudományos Intézete, a Szociológiai Kutatóintézet, a Társadalomkutató Központ, a Történettudományi Intézet, valamint a Világgazdasági Kutatóintézet.

Itt fogadja látogatóit a Telefónia Múzeum, amelynek különlegessége, hogy az 1928-ban kiépített automata telefonközpont eredeti helyén ma is működőképes.

 

A Jakobinus terem és a Kongresszusi terem bérlési feltételeiről

információ nyújt: Kiss Nóra(224-67-91); nora@mtatk.hu ) és Szücs Sándorné (224-67-00/116; szucsne@mtatk.hu)