Az MTA budavári épületegyütteseA Magyar Tudományos Akadémia budavári épületegyüttese nem egyszerűen egy történelmi épületcsoport, hanem maga a magyar történelem. A Kapisztrán tér–Úri utca–Országház utca által határolt, három jellegzetes belső udvart is magába foglaló tömb valóban olyan történelmi események és funkciók hordozója, amelyek ismeretében betekintést nyerünk a magyar történelem szinte minden jelentős korszakába.
A mai budai Várhegy gerincén a 13. században épült föl az erődített város, közepén a Nagyboldogasszony-(ma Mátyás-)templommal, északi végén pedig a Mária Magdolna-templommal. Ennek 15. századi tornya áll ma is a Kapisztrán téren. Ott, ahol ma a Magyar Tudományos Akadémia intézetei találhatók, a középkorban piac és lakóházak voltak. A törökök 1541. augusztus 29-én foglalták el a budai várat, benne a 14. századtól kiépített királyi székhelyet is, s azt 145 éven át birtokolták. Magyarország fővárosa ettől kezdődően két és fél évszázadra Pozsony (ma Bratislava) lett. A budai Mária Magdolna-templom egy ideig az itt maradt magyar lakosság temploma volt, a 17. században azonban már török mecsetnek (Órás-mecset) használták.
Budát az európai szövetséges csapatok 1686. szeptember 2-án foglalták vissza. Megindult a város újratelepítése, a Mária Magdolna-templom romjait a ferences szerzetesek kapták meg. Ők a 18. század első felében a gótikus toronyhoz kapcsolva barokk templomhajót, s melléje barokk kolostorépületet emeltek. Ennek hajdani refektóriuma, kolostorebédlője az MTA egyik jelenlegi konferenciaterme (Jakobinus terem).
Mintegy 100 méterre a ferences templomtól a 18. század közepére egy másik kolostor és kolostortemplom is felépült, a klarissza apácáké. A magyar királyként is uralkodó Habsburg császár, II. József az 1780-as években az egész Habsburg Birodalomban feloszlatta az oktatási vagy karitatív tevékenységet nem végző szerzetesrendeket, köztük a budai klarisszákat (1782) és a ferenceseket is (1786). Ő tette az ország fővárosává ismét Budát, s az itt felszabadult épületeket – megfelelő átalakítás után – kormányzati célra kívánta hasznosítani. Az épületek – bár azóta többször átalakították és bővítették az épületegyüttest – máig közcélú funkciót töltenek be. Itt, a korábbi ferences templomban koronázták 1792-ben magyar királlyá I. Ferencet (Mária Terézia unokáját, Napóleon apósát).
1794 végén, letartóztatásuk után a ferences kolostor épületébe gyűjtötték össze a francia forradalommal rokonszenvező magyar értelmiségieket és nemeseket, akik a forradalom eszméinek terjesztésére titkos társaságot alakítottak. Ez volt a magyar jakobinus mozgalom. A bécsi udvar a jakobinusok tevékenységét az államrendre és az uralkodó személyére nézve veszélyesnek tartotta, így a társaság tagjait letartóztatták és perbe fogták. A per ideje alatt a hajdani ferences kolostor zárkáiban raboskodtak, a tárgyalást pedig a kolostor refektóriumában tartották, ezért kapta a konferenciaterem – kitűnő műemléki helyreállítása után – a Jakobinus terem elnevezést. A magyar jakobinusok közül hetet halálra, többeket pedig súlyos várfogságra ítéltek. Kivégzésük helyét ma is Vérmezőnek hívják. A ferences kolostor épületébe a 19. század elején a budai főhadparancsnokságot költöztették be, s a templom 1945-ig helyőrségi templomként szolgált.
Az Úri utcára néző klarissza templom és kolostor épületébe átalakítások után (amelynek során tornyát lebontották, a templomhajót szintekre osztották, de tömege az épület mindkét udvarából, eredeti nagy ablakai pedig a Telefónia Múzeum fölött ma is jól láthatóak) a Magyar Királyi Kúria, később pedig a központi kormányszerv, a Helytartótanács költözött be. A mai Országház utcai részen pedig az 1780-as évek közepén a magyar országgyűlés üléstermeit alakították ki. A termekben három rendi országgyűlést tartottak (1790, 1792, 1807). Az egyik ülésterem máig megmaradt (ma Kongresszusi teremnek nevezzük), s az országgyűlés emlékét őrzi az utca mai neve – Országház utca – is. Az épületben a 19. században a Belügyminisztérium rendezkedett be. Ezt követően, a század második felében bővítették többemeletesre az épület keleti szárnyát. A 20. század elejéig ebben az épületegyüttesben működött a Magyar Országos Levéltár is.
A második világháborúban a Mária Magdolna-templomot súlyos bombatalálat érte, hajóját lebontották.
A vári épületegyüttesbe az 1950-es évek végétől kezdődően a Magyar Tudományos Akadémia intézetei költöztek be, s ma itt találhatók az MTA kutatóintézetei közül az Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézet, a Jogtudományi Intézet, a Művészettörténeti Kutatóintézet, a Néprajzi Kutatóintézet, a Politikai Tudományok Intézete, a Régészeti Intézet, a Regionális Kutatások Központja Közép- és Észak-magyarországi Tudományos Intézete, a Szociológiai Kutatóintézet, a Társadalomkutató Központ, a Történettudományi Intézet, valamint a Világgazdasági Kutatóintézet.
Itt fogadja látogatóit a Telefónia Múzeum, amelynek különlegessége, hogy az 1928-ban kiépített automata telefonközpont eredeti helyén ma is működőképes.
A Jakobinus terem és a Kongresszusi terem bérlési feltételeiről
információ nyújt: Kiss Nóra(224-67-91); nora@mtatk.hu ) és Szücs Sándorné (224-67-00/116; szucsne@mtatk.hu)